Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja, a Jobb Veled a Világ Alapítvány és a Boldogságóra Program közös munkájuk eredményeként, évek óta minden március 20.-án, a Boldogság Világnapján közzéteszik Magyarország Boldogságtérképét. A 2019-es kutatás 6770 fő közreműködésével, módszertanilag alátámasztott és validált kérdőíveket felhasználva, internetes vizsgálattal készült. Cikkünkben ezen kutatás eredményeit szeretnénk röviden összefoglalva bemutatni. 

A főbb eredmények: 

A magyar lakosság általános boldogságszintje emelkedést mutat a korábbi évek kutatásaihoz képest. A nők körében a boldogság és a pozitív mentális jóllét szintje is erősebben nőtt, mint a férfiaknál.

A régiók sorrendje boldogság szerint: a legboldogabb Nyugat-Dunántúl, átlagon felül boldog Észak-Alföld, átlagosan boldog Közép-és Dél-Dunántúl valamint Dél-Alföld, átlagon alul boldog Közép-Magyarország, a legkevésbé boldog pedig Észak-Magyarország.

Boldogság index

A legboldogabb megyék Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, a legkevésbé boldogak Somogy, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén.

A legboldogabb megyszékhely Tatabánya, a legkevésbé pedig Salgótarján és Miskolc. Budapest boldogságszintje az átlag alatt van, a legboldogabb nagyváros pedig Győr.

A nők minden régióban boldogabbak mint a férfiak valamint mentális egészséget és pszichológiai immunitást tekintve is jobban állnak. Azonban a 65 év feletti korcsoportot tekintve a férfiak vallják magukat boldogabbnak és pozitívabbak testi egészségükkel kapcsolatoban

A magasabb iskolai végzettség, a kistelepülésen való lakhely, valamint a több gyerek magasabb szintű boldogsággal jár együtt.

A 36-50 közöttiek boldogságszintje a legmagasabb, a minél magasabb iskolai végzettség pedig szignifikáns együttjárást mutat a boldogság, a megküzdő képesség, a boldogságteremtés, a mentális egészség és az élettel való elégedettség szintjével.

Az erősségeket a 24 tételes erősség listával vizsgálva a magyar férfiak legjellemzőbb erősségei a következők: őszinteség, igazságosság, humor, szeretet képesség, kíváncsiság. Bevallásuk szerint legkevésbé jellemzi a magyar férfiakat a kitartás, alázat, önkontroll, céltudatosság és a bátorság. A magyar nőkre az önbeszámolóik szerint a leginkább jellemző a kedvesség, igazságosság, őszinteség, szeretetképesség és kötelességtudat. A kevésbé jellemzőként a nők az óvatosságot, az alázatosságot, a vezetői képességet, az önkontrollt és a bátorságot hangsúlyozták. 

A 2019-es vizsgálatban mért valamennyi pszichológiai és demográfiai változót egy többváltozós elemzésben kezelve az eredmények azt mutatják, hogy a boldogság szintjének és a globális jóllétnek (amelyet a pozitív pszichológia a boldogság legmegbízhatóbb indikátorának tart) alakulását a pszichológiai tényezők közül elsősorban a pozitív orientáció, a szeretetképesség, és a megküzdő képesség, a demográfiai változók közül pedig az anyagi helyzet és az iskolázottság befolyásolja.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel együttműködve 2019-ben a hazai kutatásban alkalmazott, internetről elérhető kérdőív csomagot Erdélyben élő 288 magyar férfi és 759 magyar nő is kitöltötte így lehetőség adódott a Magyarországról és az Erdélyből származó adatok összehasonlítására. Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje szignifikánsan magasabb és a pozitív mentális egészség mutatókban valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak mint a hazai tesztkitöltők. A nők mintájában a boldogságszint szintén szignifikánsan magasabb az Erdélyben élőknél de a pozitív mentális egészség szint értékek a Magyarországon élő nőknél a magasabbak.

Készítette: Parák András

Az eredeti cikk itt olvasható: http://boldogsagprogram.hu/magyarorszag-boldogsagterkepe-2019/

Megosztás: