Stressz és szenvedés
A legtöbb elterjedt vallás filozófiájában megtalálható az a tétel, hogy a földi élet szenvedés, vagy pedig szenvedéssel teli. Osztozunk abban a sorsban, hogy minden embert ér élete során számos veszteség, visszautasítás, baleset és egyéb stresszesemény, azonban mégis nagyon eltérő a mód ahogyan ezek érintenek minket. Egyeseket a veszteségeik és mélyre löknek, depresszióba zuhannak, italhoz és drogokhoz nyúlnak, elvesztik motivációjukat és céljaikat. Mások viszont a veszteségek ellenére is képesek továbblépni, adaptálni életvitelüket a változáshoz, és továbbra is pozitívan, reménykedve nézni a jövőbe. Egyesekben a folyamatos stressz autoimmun és pszichoszomatikus betegségek kialakulásához vezethet, másokat elkerülnek ezek a problémák. Mi lehet ezen személyek közt a különbség?
Reziliencia és megküzdés
A pszichológia szerint a stresszel és szenvedéssel való megküzdés egyik legfőbb eleme a reziliencia. A rezilienciának számos összetett tudományos magyarázata létezik: legegyszerűbben talán egy olyan mechanizmusként tekinthetünk rá, amely mozgósítja külső védelmi vonalainkat, hogy megvédjen a stressztől, valamint aktiválja belső, pszichés erőforrásainkat, hogy segítsen az esemény utáni felépülésben és a megváltozott életstílushoz való adaptálódásban. A rezilienciának számos összetevője van: ilyenek például a humor, az optimizmus, a pozitív énkép, a rugalmasság és a társas támogatás megtalálásra való képesség is. Azok az emberek, akik képesek a sötét helyzetekben is a dolgok jó oldalát nézni, és meglátni benne is a humort, szépséget, vagy tanulságot nem fognak olyan magas stressz-szintet átélni. Akik bíznak abban, hogy előbb-utóbb továbbjutnak a nehéz helyzetből, aktívan fognak dolgozni, hogy megtalálják ehhez az utat. Akik képesek arra, hogy meglássák a helyzetben a tanulságot és fejlődési lehetőséget, képesek lesznek arra, hogy ezeket személyiségükbe építsék és legközelebb már több tapasztalattal és nagyobb önbizalommal küzdjenek meg a hasonló helyzetekkel. Akik magasabb rezilienciával rendelkeznek, így jobban tudnak megküzdeni a szenvedéssel és stresszhelyzetekkel és könnyebben is találják meg a kiutat.
Reziliencia a gyakorlatban
Egy nemrég készült tanulmányban (Canale, Marino et al., 2019) a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan függ össze az észlelt stressz mennyisége, a reziliencia erőssége és a problémás online szerencsejáték mennyisége. A „problémás viselkedés”, esetünkben a „problémás online szerencsejáték”, a viselkedési függőségekkel foglalkozó pszichológiai kutatások zsargonjához tartozik. A problémás viselkedés ebben a kontextusban azt jelenti, hogy az adott cselekvés aránytalanul sok időt, energiát és pénzt vesz el a személy számára fontos többi életterülettől – ilyenek a munka, családi élet, fejlődés, tanulás, kikapcsolódás, emberi kapcsolatok. Például egy online szerencsejátékfüggő elkölti játékra azt a pénzt, amelyből az elromlott mosógépet kellett volna megszereltetni, és ahelyett, hogy hétvégén a családjával kirándulna, az idejét a gép előtt tölti. A kutatásban 605 ember vett részt. Az eredmények alapján, akik magasabb stressz-szintet észleltek magukon, hajlamosak voltak több időt tölteni a szerencsejátékkal, míg akik jobb eredményeket értek el a reziliencia-kérdőíven, azok kevesebbet. Akinél együtt lépett fel a magas stressz és alacsony reziliencia, különösen ki volt téve a szerencsejátékra való rákapás veszélyének.
Rezilienciafejlesztés
A címben a rezilienciát képességként tüntettük fel. Habár egyesek személyiségvonásnak tekintik az adott személy ellenállási képességét, a reziliencia nagy mértékben fejleszthető. Átadhatjuk gyerekeinknek, ha megtanítjuk nekik, hogy értékeljék magukat és ne adják fel a küzdelmet. Fejleszthetjük azonban a saját rezilienciánkat is. Sokan menekülnek a szenvedés elől, de ha megállunk és pontosan felmérjük, hogy mi okoz stresszt az életünkben, már pontosabb képet kapunk arról, hogy mivel állunk szemben. Ismerjük el, hogy nem vagyunk mindenhatók és merjünk segítséget kérni: a társas erőforrások a stresszel való megküzdés legalapvetőbb elemei. Tekintsünk vissza életünkre és gondoljuk át, hány nehéz helyzeten mentünk eddig keresztül, hányat voltunk képesek kezelni: valószínűleg kiderül, hogy sokkal reziliensebbek vagyunk, mint gondolnánk. Merítsünk erőt ebből a gondolatból, és képzeljük el, hogy a következő nehézséget is ugyanúgy képesek leszünk kezelni.
Források:
