Ha nem veszünk tudomást személyiségünk egyes aspektusairól, az személyes növekedésünk és kapcsolataink útjába állhat. Önismeretünk elől rejtett tulajdonságaink, vagyis más néven „ön-vakfoltjaink” olyan gyakoriak, hogy meglétük általános emberi tulajdonságnak tűnik. Hogyan győzhetjük le ezt a jelenséget? Berit Brogaard és Amy Broadway cikke alapján először szükséges azonosítani az önismereti tevékenységet gátló tényezőket, azután pedig a gátak az az önmagunkban való elmélyedés segítségével megkerülhetők lesznek. (Az angol cikk az elmélyedésre a „mindful” szót használja, ám ez megtévesztő lehet, mivel a cikkben nem magára a mindfulness technikájára utal, habár az is remek eszköz lehet az elmélyedéshez.) 

Akik ismerik a buddhizmust, azoknak elsőre értelmetlen lehet az a gondolat, hogy önismeretet szerzünk elmélyedés révén. A keleti tradíciók szerint az elmélyedés pont az a jellemzőt képes feltárni, hogy nincs is maradandó, individuális személyiségünk, hanem a környezettel együtt változunk. Azonban ezen cikk kedvéért tegyük fel, hogy van megismerhető személyiségünk. Feltételezzük, hogy vannak olyan mentális állapotaink és viselkedéseink, amelyek konstansan ránk jellemzők, és nem változnak napról-napra különösebb ok nélkül. 

Az önészlelési elmélet alapján úgy ismerhetjük meg magunkat, hogy különféle helyzetekben és időpontokban megfigyeljük mentális állapotunkat, gondolatainkat, érzéseinket és viselkedésünket, és így megtudhatjuk egyes helyzetekre hogyan reagálunk. Például ingatag helyeken, szakadékok mellett, magas pontokon valószínűleg szorongunk. Némi alkohollal a vérünkben hangosabban beszélünk és bátrabbak vagyunk. Az önvakság – vagyis amikor nem vagyunk tisztában egyes személyiségrészeinkkel – akkor jön létre, ha nincs elég információ a személyiségről, vagy pedig az információt helytelenül értelmezzük. Simine Vazire, pszichológus (2010) két gátló tényezőt nevez meg, amelyek akadályozhatják az önismeret fejlődését: az információs gátak, illetve a motivációs gátak. 

Az információs gátak megléte a nem megfelelő mennyiségű és minőségű tudásból fakad. Például általában nem ismerjük behatóan más emberek mentális állapotait és így nem tudjuk magunkat velük összehasonlítani. Talán túlságosan idegesnek és szorongónak tartjuk magunkat, de ha összehasonlítanánk gondolatainkat a környezetünkben levőkkel, kiderülne, hogy teljesen átlagosak vagyunk. és a többiek is ugyanolyan gondokkal küzdenek. (A közösségi média korában, ahol az online felületeken azzal szembesülünk, hogy mindenki a tökéletes, boldog élet képét mutatja magáról, ez különösen jelentős probléma – a fordító.)

Ezen felül vannak olyan aspektusai személyiségünknek, amelyeket tudatosan nem vagyunk képesek folyamatosan monitorozni. Gyakran nem észleljük, mit mutat a testbeszédünk, mivel nem látjuk magunkat kívülről. Történt már olyan a kedves olvasóval, hogy egy felvételen hallotta a hangját és teljesen meglepte, hogyan beszél, és milyen a hangszíne? Valószínűleg mindannyiunknak vannak olyan elemek a beszédünkben, amelyekről nem is tudunk. Ezen felül, nehéz objektív információt gyűjteni magunkról. Felvehetjük viselkedésünket videóra, kitölthetünk teszteket, amelyeket összehasonlíthatunk az átlaggal, de saját személyiségünket általában így sem tudjuk elfogultság nélkül értékelni.

Azonban, ha még van is lehetőségünk magunkról információt szerezni, nincs garantálva, hogy azt hasznosítani is fogjuk. A motivációs gátak akkor állnak az önismeret útjába, ha olyan információt kapunk magunkról, amellyel nem szeretnénk szembenézni, így nem vagyunk motiváltak annak elfogadására és feldolgozására. Ez az elutasítás lehet tudatos tagadás vagy tudattalan elhárító mechanizmusok. Az oka ennek egónk és önértékelésünk védelme. Habár ez a jelenség főleg nárcisztikusok esetében figyelhető meg, a legtöbb ember fenntart magáról egy idealizált önképet, hogy megőrizze önbecsülését. Ezen felül az emberek hajlamosak elutasítani az információt amire nem számítottak. Egy jelentős önértékelési zavarral küzdő személy elutasíthat egy őszinte bókot azzal a gondolattal, hogy a bókoló csak kedves akart lenni, de valójában nem így gondolja. Egy nárcisztikus pedig elutasíthatja azt a visszajelzést, hogy mégsem olyan jó ember, mint gondolta és viselkedésével fájdalmat okoz másoknak. A motivációs gátak hozzájárulnak a szelf-megerősítéshez (felépíteni az ideális énképet) vagy a szelf-fenntartáshoz (fenntartani a jelenlegi önképet).

Erika Carlson (2013) tanulmányában azt vizsgálja, hogy képes az elmélyedés megküzdeni az információs és motivációs önismereti gátakkal. Elmélyedni és tudatosnak lenni azt jelenti, hogy odafigyelünk a saját magunk vagy másik jelenlétére, azonban tulajdonítás és megítélés nélkül. Az elmélyedés ebben az értelemben az introspekció (önmegfigyelés) ellentéte lehet, amely viszont értékelő és megítélő. Az introspekció ugyanúgy befelé figyel, mint a tudatosság, azonban hipotéziseket és narratívát formál megéléseinkkel kapcsolatba. „Biztos azért vagyok szomorú, mert…, azért viselkedtem úgy, mert…” és ilyesfajta magyarázatok jellemzők az iontrospekcióra. Az elmélyedés azonban csak a tapasztalat, érzés megélésére fókuszál, annak elfogult megítélése nélkül. Például: „Ez most nagyon rosszul esik, és megalázva érzem magam.”

Elmélyedve önmagunkban – megfigyelve belső világunkat ítélkezés és magyarázkodás nélkül – kikerülhetjük az információs és motivációs önismereti gátakat. Ha gondolatainkra és érzéseinkre figyelünk a maguk tiszta valójában, anélkül, hogy megpróbálnánk szubjektív, elfogult szűrőinken keresztül megítélni és felcímkézni őket, akkor valóban eljuthatunk legbelsőbb személyiségünkhöz és őszinte megéléseinkhez. Ez a szembesülés lehet meglepő, fájdalmas vagy ijesztő. Egy dolog azonban biztos: az így kapott információk segítségével tisztább képet kaphatunk valódi énünkről és arról, hogy merre tudnánk, vagy lenne érdemes fejlődnünk.

Források az eredeti cikkhez:

Carlson, E. (2013) Overcoming the Barriers to Self-Knowledge: Mindfulness as a Path to Seeing Yourself as You Really Are. Perspectives on Psychological Science, 8(2) 173–186.

Vazire, S., Mehl, M. R., & Carlson, E. (2010) Shining a light on the blind spots in self-perception. Talk presented at the 15th European Conference on Personality, Brno, Czech Republic.

Fordítás a Psychology Today „The Two Main Barriers to Self Knowledge” c. cikke alapján.

https://www.psychologytoday.com/us/blog/the-mysteries-love/201503/the-two-main-barriers-self-knowledge

Írta: Parák András

Megosztás: